Alapadat perspektíva
Az alapadatok perspektívában a felhasználók a napi feladatok ellátásához szükséges alapfogalmakat definiálhatnak, a fogalmakhoz tartozó paramétereket állíthatnak. Az alapadatok köre több szempont szerint csoportosítható. Léteznek
- - a program működésének paraméterezésére szolgáló rendszerparaméterek
- - a követeléskezelési folyamatban használt fogalmak, eljárásrendek definíciója,
- - a definíciókhoz tartozó időben változó értéket, melyek lehetnek rendszeresek, illetve valamilyen eseményhez kötöttek.
Rendszerparaméterek[szerkesztés]
Rendszerparaméterek között tarjuk nyilván azokat a beállításokat, mely a program egészének viselkedését határozzák meg, a pénzügyi vállalkozás szabályzatrendszere szerinti beállításokat, az egységes adatkezelés szerinti definíciókat. Ilyen lehet például a késedelmi kamatok számításának módja, a felosztási sorrend meghatározása.
Időben változó adatok[szerkesztés]
A követeléskezelési folyamat alatt több eredeti jogosulttól történő vásárlások egyre több adattípus tipizálását igénylik, ugyanakkor egyes adattípusok tipizálása a kimutatások értékelésénél egységes kezelhetőséget tesz lehetővé.
Az egyes követelések számának gyarapodása egyre több
megjelenését vonja maga után, a pénzügyi intézmények termékeinek specializálódása miatt. Ezeket a fogalmakat a könnyebb kezelhetőség érdekében csoportokba is foghatjuk, amennyiben nincs szükség a teljes fogalmak szerint megbontásra. Példaként folyószámla típusú hiteltermékeket egy Folyószámla hiteltípus osztályba vonhatjuk össze, függetlenítve az értékelést a banki termékek sokszínűségétől.
Követeléskezelési folyamat[szerkesztés]
A követeléskezelés folyamata a megbízással vagy követelés megvásárlásával megkezdődik, és bizonyos lépések mentén halad tovább. Követeléskezelés folyamata: Első körben, az adatok felvétele és a dokumentumok ellenőrzése után, általában kimegy az első felszólító levél, és ezzel elindul a követeléskezelés folyamata. Ezt követően, ha telefonos visszajelzés érkezik a felszólító levélre, a behajtási szakértő megpróbálja érdemi tárgyalások felé vinni a beszélgetést, majd, ha ez sikerrel jár, időpontot egyeztet a tárgyalásokra. Ideális esetben az adós és a megbízó megegyezik a kintlévőség rendezésének feltételeiben, majd elkezdődhet az egy összegű vagy részletekben való törlesztés. Követeléskezelés folyamata itt azonban még nem ér véget, ugyanis a követeléskezelő a fizetési megállapodásokat nyomon követi, és ha elmaradást lát, újból megkeresi az adóst. Amennyiben a felszólító levélre nem reagálnak, következik az e-mailes, illetve telefonos megkeresés. Ha esetleg ezek sem vezetnek eredményre, a személyes felkeresésen van a sor. Ez lehet előzetes bejelentkezés alapján, de lehet spontán megjelenés is az adós irodájánál, telephelyén stb. Ha a követeléskezelés folyamata során nem születik pozitív eredmény, a követeléskezelő jogi útra terelheti az eljárást. A jogi eljárások során a követeléskezelő Fizetési Meghagyásos Eljárást (FMH) indít az adósok ellen. Amennyiben az FMH jogerőssé válik, a Végrehajtói kamaránál végrehajtási eljárás megindítására van lehetőség, melynek eredményeképpen a végrehajtók eljárást indítanak az adósok ellen a tartozások megfizetésére. Amennyiben az FMH után ellentmond az adós, úgy peres üggyé alakul az eljárás és a Bírósági eljárás eredménye fogja meghatározni a további eseményeket. A bíróság elutasíthatja a követelés beszedésére irányuló további eljárást, vagy jogosnak ítélheti meg a követeléskezelő kérelmét, és akkor a végrehajtókon keresztül történik meg a tartozások beszedése.
Pénzügyi elszámoló rendszer[szerkesztés]
Együttműködés külső szereplőkkel[szerkesztés]
Behajtók, Jogi irodák[szerkesztés]
A behajtók szerepe a követeléskezelő/pénzügyi cégeknél: Kiszervezett tevékenységként a vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával, törvényes eszközökkel a lejárt, jogos tartozások behajtása.
Közjegyzők[szerkesztés]
A közjegyzők szerepe a hagyatéki eljárásban: A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, ha csak az Ön örökösi minőségét kell igazolni. Az öröklési bizonyítvány kiállítását az örökösökként érdekelt a hagyatéki hitelező és a végrendeleti végrehajtó is kérheti.
A közjegyző szerepe az FMH indításában: A fizetési meghagyások ügyintézése egy központi elektronikus rendszerben történik, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. Az eljárásban a közjegyző szerepe, hogy tartalmi és formai szempontból megvizsgálja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, illetve elintézze az érkező egyéb beadványokat. Ha a kérelem tartalmilag és formailag megfelel a törvényben foglaltaknak, a közjegyző elektronikus kérelem esetén három munkanapon belül, szóbeli és formanyomtatványon beadott kérelem esetén tizenöt napon belül köteles kibocsátani a fizetési meghagyást, és a kötelezett belföldi címére kézbesíteni.
Bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem is vizsgálhatja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés vagy az nem is szerződéses jogviszonyból ered. Az eljárásért a jogosult a tőkekövetelés 3%-ának megfelelő összeget fizet, ami pontosan a fele a bírósági peres eljárás illetékének, és amit átháríthat az adósra. Optimális esetben a jogosult nagyon gyorsan, akár másfél hónapon belül olyan jogerős fizetési meghagyáshoz juthat, amelynek bármikor kérheti a végrehajtását.
A közjegyző szerepe a VH indításában: Az a közjegyző, aki az adott fizetési meghagyásos ügyet elintézte, a jogosult kérelmére elrendeli az abban foglalt követelés végrehajtását, ha annak törvényi feltételei fennállnak és a végrehajtást kérő megfizette az eljárás díját, amely a tőkekövetelés 1%-a, ez szintén áthárítható az adósra. A közjegyző elektronikusan küldi meg a végrehajtási lapot a végrehajtói kamarának, ahol azt - szintén elektronikus úton - pár napon belül ki is osztják egy végrehajtóra.
Végrehajtó[szerkesztés]
Az egyes okiratokon alapuló követeléseket, továbbá a bíróságok és a jogvitákat eldöntő más szervezetek határozatait bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani, mégpedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján. A végrehajtások nagy többségében az önálló bírósági végrehajtók járnak el.
Felszámoló[szerkesztés]
A felszámoló által végzett eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az eljárások az adós - a kérelem benyújtása napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ezen általános illetékességi szabály alól kivételt képez, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás.
Vásárló[szerkesztés]
A vásárló szerepe a követeléskezelő/pénzügyi cégeknél: A vásárló fülön felrögzített szereplő(k) a követelés tovább engedményezése folytán jogosult a követelés további kezelésére.
